primás, énekes
“Ha nincs ez a zene, biztos nem hegedültem volna többet soha életemben.”
Édesapja Halmos István népzenekutató, így már kis korában megismerkedett a magyar népzenével. Hét éves kora óta hegedül, először klasszikus zenét, majd népzenét. Számtalan alkalommal járt erdélyi falvakban, ahol nem csak elsajátította a stílushű játékot, megismerte a népszokásokat, de többször zenélni is megfogadták egy-egy falusi lakodalomban vagy bálban.
“Halmos Attila vagyok. 1969-ben születtem Budapesten. 1984-ben kezdtem el népzenét hegedülni. Előtte 8 évig jártam zeneiskolába. A püspökladányi népzenei táborban voltam először. Halmos Béla (nem rokonom) vitt oda engem. Apám Halmos István népzenekutató, és ők együtt dolgoztak a Zenetudományi Intézetben. A táborban ismerkedtem meg a TÉKA zenekarral.
Még azon a nyáron elmentem a vadása-tavi TÉKA táborba. Ősztől kezdődtek a táncházak. Keddenként MUZSIKÁS, pénteken TÉKA. Még egy meghatározó zenekar volt az életemben, az ÖKRÖS zenekar. Ők a Bartók táncegyüttesnél zenéltek. Hetente háromszor volt zenekaros próba. Amikor tudtam, mindig elmentem a próbára zenélni. 1989-től 5 évig azután itt muzsikáltunk. Tehát mondhatom nyugodtan, hogy egyfolytában a kezemben volt a hegedű. 1985-ben voltam először Erdélyben, SZÉKen. Azóta Széken úgy érzem magam, mintha hazamennék. Nagyon sokat jártam oda. Akkoriban még három utcában volt tánc. A következő nagy élmény a PALATKAi banda volt. Az a zenekar akkoriban úgy szólalt meg, hogy abba beleborzongott az ember. Egyszerűen hihetetlen volt. Kimagasló zenei tudású emberek voltak (sajnos csak voltak). Közben Pesten óriási élet zajlott. Szinte minden este összejöttünk valahol. A részleteket inkább személyesen mesélném el.
1986-ban alakítottuk meg Árendás Petivel a TÜKRÖS zenekart. 1987-től minden TÉKA-táborban megfogadott zenekar voltunk. 1990-ben volt egy gyűjtés Szatmárban. Arról nekem nagyon megtetszett a KISARi banda. Már elég öreg volt a hegedűs, a technikája kissé kopott volt, de stílusa tökéletes. Erről a felvételről el lehetett képzelni, hogy szólhatott ez valaha. Voltak ezen kívül is régebbi gyűjtések, de ritmusában mai napig ez tetszik a legjobban. 1996-tól kezdtem el tanítani Párkányban. 2000-től Piliscsabán. 2007-től éneket is tanítok középiskolában. A papírokat most próbálom beszerezni hozzá.”
„